Budapest belváros program

Kezdeményező fél

    A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) az első olyan civil szervezet, amely megtette, amit szervezet még soha nem tett meg. Elsőként kezdeményezi Budapest belvárosának Műemlék Jelentőségű Területté nyilvánítását. Ezzel a lépésünkkel olyan folyamatot kívánunk elindítani, amelynek halogatása a továbbiakban nem engedhető meg. Kezdeményezésünk nem maradhat konkrét intézkedések és eredmény nélkül, hiszen ez nemcsak Budapest érdeke, hanem a magyar társadalom egészét érintő közös kulturális közérdek. A 2010-es esztendő lehetőséget adhat, és lehetőséget kell adnia arra, hogy Budapest építészeti értékeinek a megőrzésében valós és gyors intézkedések menjenek végbe, és végre megtörténjen az, amelynek évtizedek óta meg kellett volna történnie. Budapest mindannyiunk történelmi, kulturális, építészeti öröksége! Olyan örökségünk, amelynek megőrzése nem lehet kérdéses! Budapest belvárosát Műemlék Jelentőségű Területté kell nyilvánítani!

Terézváris: Munkácsy Mihály utca

Tettek mezején: megtettük, amit kell, és amit lehetett!

    A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) alapvető értékmentő szemléletéből adódóan mindig is kiemelt fontosságúnak tartotta a magyar főváros épített örökségét. Ebből adódóan a több hónapos előkészítő munkának köszönhetően kutatások, valamint szakmai elvek, és érvek figyelembevételével elkészítettük Budapest belvárosának a védési javaslatát. Az FME 2010. augusztus 11-én leadta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökségének és a Védési Osztály vezetőjének Budapest belvárosának Műemlék Jelentőségű Területté (MJT) nyilvánításáról szóló 24 oldalas védési tervezetét. Ez a magyar műemlékvédelem legjelentősebb és legfontosabb műemlékvédelmi javaslata, amely Magyarország legtöbb és legértékesebb építészeti örökségeivel rendelkező területét érinti. Javaslatunk a magyar műemlékvédelem próbatétele, olyan próbatétel, amely nemcsak a társadalom, de a döntéshozók számára is kihívást jelenthet. Úgy hisszük, hogy javaslatunkkal a társadalmi oldalról való kezdeményezés és építészeti örökségünk megóvása melletti igény kifejezése megtörtént. A továbbiakban az állami hivatalokon és vezetőkön múlik, hogy a közös nemzeti értékeinknek hátat fordítanak, vagy megvédik azt, ami a magyar nemzet kulturális javait, hagyatékát jelentik.

Védési javaslatunk indoklása

    Budapest a II. világháborúban és 56-ban óriási veszteségeket szenvedett. Építészeti szempontból nézve sajnos ez a pusztulási folyamat a XXI. században nem szűnt meg. Sőt. Szinte mondhatni, hogy nagyobb iramú pusztításnak lehetünk szemtanúi nap, mint nap, mint korábban. Az elmúlt évtizedek, évek és hónapok tanúbizonyságot tettek arról, hogy a főváros vezetése, az önkormányzatok, és a beruházó tőke az esetek döntő többségében nem az értékmegőrzés mellett dönt, hanem annak ellenkezőjéről, vagyis bontásokról. A rossz szemléletből, korrupcióból, valamint a műemlékvédelem gyengeségéből adódó bontások olyan mértékű pusztítást okoztak Budapest belvárosában, amely pótolhatatlan veszteséget jelentenek hazánk számára. A legveszélyeztetettebb belvárosi kerületek a Teréz, Erzsébet és Józsefváros, amelyekben olyan mérvű értékpusztítás zajlott és zajlik a mai napig, amelyre Európában, sőt talán a világban sincs példa. Saját kutatásainkból adódóan az a feltételezésünk, hogy a fent említett három kerületben nem kevesebb, mint 400 bérház van bontási veszélynek kitéve. Ezeknek, az épületeknek egy része egyedi védelemre nem javasolható, de építészeti jelentőségük az egységes városkép fennmaradásában keresendők. Amíg a belváros nem élvez műemléki területi védelmet, addig Budapest építészeti öröksége veszélynek van kitéve! A bontások súlyosan károsítják Budapest 1867 és 1914 között, döntő többségben eklektikus és szecessziós stílusban kiépült építészeti egyediségét és városképi egységességét. Már a világörökségként elismert területek és a világörökségi cím is veszélyeztetve van! A főváros és az önkormányzatok lehetőséget kaptak, hogy bebizonyítsák az értékek mentén való gondolkodást, de nem ez történt. Ezt a magyar társadalom nem tűri tovább. Nem tűri, mert méltatlanul bánnak az értékeinkkel. Betelt a pohár! A társadalom többsége azonnali beavatkozást sürget! Ennek az FME a saját célkitűzése mellett egyben eleget is tett.

A területi védelem szükségességének indoklása

  • Súlyos korábbi építészeti értékvesztés.

  • Épületenkénti műemlékvédelem hiánya.

  • Fővárosi védettségű épületek csekély száma.

  • Felelőtlen önkormányzati privatizációk.

  • Megfelelő tulajdonosi szemlélet hiánya.

  • Spekulációs beruházások által bekövetkező bontások.

  • Budapest főváros épületei a város évszázados történetének, városfejlődésének, kultúrájának fontos emléke, világviszonylatban is kiemelkedő szerepű történeti együttese.

  • Homlokzatmegtartások hiánya, amely az egységes városkép fennmaradásának alappillére.

  • Értékrombolás által megvalósuló városrehabilitációs folyamatok.

  • Megfelelő társasházi szabályzat hiányából adódó értékvesztések.

  • Az elmúlt időszak gyors iramú bontási sorozataiból adódóan az egységes városkép megmentésére később már nem lesz lehetőség.

  • Az épített örökség megóvása, megmentése, valamint azok elpusztításának megakadályozása közérdek.

  • Védettség megvalósulásával járó munkahelyteremtés, amely a kötelezően elrendelendő felújításokból adódhat.

  • Felújításokból adódó városi környezet javulása és az ebből adódó visszaköltözés, valamint a turisztikai vonzerő növelése, ahogyan ez más európai városokban is bekövetkezett. 

  • Budapest jövője az építészeti örökségére alapozható.

  • Turisztikai vonzerő megtartása, annak növelése, amely a város egyik legjelentősebb bevételi forrását jelenti.

Megoldás lehetősége - most, vagy soha: Műemlék jelentőségű terület (területi védelem)

    Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját. E védelmi kategória jelentősége tehát az, hogy lehetővé teszi olyan nagyobb területek védelmét, melyeken talán „csupán” 4-5 egyedileg védett műemlék épület található, azonban az utcák kialakult szerkezete, az ott megtalálható épületek tömege, kialakítása és így adott esetben egy város, városrész sajátos hangulata védhető, konzerválható.

Műemlék Jelentőségű Terület az FME javaslata alapján

Területi védelem legfontosabb jellemzői

  • Védelem státusza: Műemlék Jelentőségű Terület (MJT)

  • Védelem által érintett városi övezet: belváros

  • Védelem által érintett kerületek:

    I. kerület, II. kerület, III. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, XI. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület

  • Védelem által érintett terület: Pest: 2000 ha + Buda: 1000 ha, tehát összesen: 3000 hektár

  • Védelem célja: épített örökség, valamint az egységes városkép megőrzése.

  • Védelem által érintett legjelentősebb építészeti stílusok: eklektika, szecesszió.

Területi védelem határvonalainak kialakításának szempontjai

Az FME szakmai, építészettörténeti elvek alapján határozta meg az általa megjelölt területi határokat. Olyan határok meghúzására törekedtünk, ahol a település szerkezete még megőrizte eredeti arculatát, szövetét. Az általunk javasolt területen belül hazánk pótolhatatlan építészeti, kultúrtörténeti értékei találhatóak.

Védendő területből kimaradó terület

A védendő területen belül nem tartozik az MJT területébe a Kisfaludy utca – Práter utca – Leonardo Da Vinci utca – Leonardo Da Vinci köz – Szigony utca – Baross utca – Illés utca – Práter utca - Leonardo Da Vinci utca – Üllői út által határolt terület. Ez a Corvin Szigony Projekt és egy lakótelep, amely teljes mértékben elpusztította a terület korabeli bérházállományát. Ennek területe a térképen is jelölve van.            

 


 

 

Ez a képgaléria üres.

Budapest a világ legszebb városa.