2015.09.26 20:32
Mogyorósbányai és bajóti kastélyok sorsa
Ha az ember vesz egy kis fáradságot, és útra kél, akkor vidéken sok-sok szép templomra, várra, kastélyra vagy kúriára találhat. Sajnos ez a lehetőség a bajóti és mogyorósbányai kastélyokat nem illeti meg, hiszen az egyik kastélynak már csak falai állnak, míg az utóbbiból már egy darab tégla sincs. Mindezt köszönhetjük a romlott eszmeiségének és barbárizmusának. Eltaposni a múltat és újat létrehozni. Ez volt a lényeg! Ez pontosan a mindenkori rendszer primitívizmusát bizonyítja, hiszen kulturáltabb emberek nem rombolták le a korábbi történelmi korok alkotásait. Itt, természetesen nem csak építészetre gondolok. Nálunk sajnálatos módon az épületekkel együtt a belső értékeket is megsemmisítették vagy szétrabolták.Szerencsének mondhatom magunkat és az Egyesületünket is, hiszen az internet tette számunkra lehetővé, hogy a fent említett kastélyok egykori építőjének leszármazottja megtalált minket, és kézséggel látott el minket információkkal, nem csak a kastélyról, de a Bezerédj családról is.
Családtörténet
Csaba Miklósné Bozorády Ilona elmondásából megtudhatjuk, hogy mikor jöttek Magyarországra a család ősei:
„Az ükanyám Nina de Lorn grófnő (1795-?) Franciaországból menekült Napóleon elől a szüleivel és Bécsben telepedett le. Josef Brzorád (1777-1857) Nimburcból származott, jogot végzett, a cseh fordítás szerint államminiszter volt. Kitna Horán és Krakkóban (web fordítás) a mi tudomásunk szerint jószágkormányzó, de lemondott a háborús betegségére hivatkozva, és a családi birtok irányításában vett részt). 1811-12 körül jöttek Magyarországra, amikor itt birtokot vásároltak.
A nagyapám Sárospatakon szintén bányát ill. malomkőgyárat irányított, részvénytársasági formában, páran voltak részvényesek, a bánya viszont az övé volt. Bezerédy Gyula szobrászművész nagyapám testvére volt. A Brzorád (Magyarosította édesapám a nevünket, de nem vehette fel a Bezerédy nevet, mert védett volt, Bezerégy Gyula szobrászművész mivoltára való tekintettel) család elsősorban a Mogyorósbányán lévő kastélyt használta, amit leromboltak-széthordtak, és másodsorban használta a Szarkást. Mogyorósbányán én is jártam 1954-55-ben 11-12 éves koromban, Édesapánk vitt el minket a bátyámmal, hogy lássuk, hol született a nagyapánk. Mogyorósbányára a levegő ill. a nagy kastély miatt tüdőszanatóriumot tervezett az állam, le is szállították a berendezést. A család örült, hogy valami nemes célra fogják használni. Aztán jött a tsz-esítés, és kellett a hely TSZ irodának, istállónak. Mi a gyönyörű faburkolatos lovagteremben lovakat láttunk, Apánk nagyon el volt keseredve, hogy az istállóban trágyában álltak a lovak. Még akkor éltek ott idős emberek, akik ismerték és tisztelték a családot, ill. náluk voltak valaha alkalmazva. Apánk minket gyerekeket elvitt megnézni az ősi hajlékot. A tölgyfaburkolatos lovagteremben lovak voltak vaskarikákkal a burkolatba erősítve. Apám megrökönyödésére az állatok trágyában álltak. Később iskola, majd művelődési ház is helyet kapott. Aztán amikor én mentem a fiammal, 1987-ben, már semmi nem állt a kastélyból, a környező épületekben mutatták az emberek, hogy a rózsaszín márvány lépcső onnan van."
Mogyorósbánya: a kastély egykor
Egy dokumentumban ezt találtam: "és Rudolf Brzorádé (1823-ban született) lett Mogyorós, Magyarországon, amit nagy valószínűséggel nagynénjétől örökölt, aki velük lakott Mogyoróson. Bár azt is olvastam valahol, hogy amikor Magyarországra jött Dédapám, az Ükapám sok pénzt adott az itteni élethez. A legenda szerint a kastélyt egy nyári szezon alatt építtette a férj, mialatt a felség Abbáziában nyaralt. Mi korábban az alábbi kastélyra gondoltunk, de nagy valószínűséggel, ez Szarkásra vonatkozhatott. Sajnos Mogyorósbányát elpusztították, nem a háború martaléka lett, hanem a háború utáni évtizedek barbarizmusáé.
Találtam egy cikket Vasárnapi újság 1854-1860 Találmányok, fölfedezések újítások.
"+ Uj gőzhajók. Brzorád Rudolf Mogyoróson (Esztergom megyében) szabadalmat nyert kerekes vagy csavaros folyami és tengeri gőzhajók saját találmányú javított építész módjára. Beszélik, hogy Dunagőzhajózási társulatot szándékozik fölállitni, s reméli, hogy javított gépezetű hajóival a Bécs és Pest közti tért fölfelé 16, lefelé 10 óra alatt bejárandja, mig a mostani hajóknak legalább is 6 órával több kell."
Ez megtörtént, volt is Brzorád kikötő, de úgy tudom belebukott és a vagyona nagy része odaveszett.
Bajót-Szarkáspuszta: Bezerédi kastély
Szarkáspuszta az 1860-as évektől kezdve a Bzorar család tulajdonát képezte. A szarkáspusztai kastély is ebben az időben épülhetett fel, amely Bzorar Rezső nevéhez kötődik. A helyszínen több pecsétes téglára lehet találni, amin az RB monogram is látható, amely szintén az építtető nevére utalhat. A kastély és majorság a későbbiekben a Zoltai család birtokába jutott, akik egészen 1945-ig birtokolták az épületet. Az államosítás után termelőszövetkezet került az épület falai közé, majd később magántulajdonba került az épület. Mára már csak a kastély düledező falai állnak. Az épület szomszédságában szintén romokban áll az egykori lovarda és egy még viszonylag jó állapotú tároló (magtár).
A kastély megfelelő gazdára találása esetén még rekonstruálható lenne. A majorság helyrehozatalával ismét egy gyönyörű kastély nyerhetné vissza egykori pompáját, amely nem kis jelentőségű megyei és országos értéket képviselhetne.
