Szerteszét Értékvédelmi Program (SZÉP)

    A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) létrehozta a Szerteszét Értékvédelmi Programot (SZÉP), amelynek fő célja a Kárpát-medencében található rejtett építészeti értékek felkutatása és lehetőség szerinti dokumentálása. Tulajdonképpen az FME munkássága a program alá teljes mértékben besorolható, hiszen ez az Egyesületünk fő irányvonala, célja. A program működési területe három fő területre bontható, mégpedig Budapestre, vidékre és határon túlra. Az értékek védelmének érdekében 9 pontos lépéssorozatot valósítunk meg.

SZÉP lépések:

  1. Országjárás
  2. Település bejárás
  3. Együttműködés
  4. Értékleltár készítése
  5. Megjelölt értékek dokumentálása
  6. Dokumentumok átadása
  7. Értékvédelem
  8. Tablókiállítás
  9. Publikálás

1.Országjárás

    A SZÉP fő célja a rejtett magyar építészeti értékek kutatása, feltárása és dokumentálása az egykori történelmi Magyarország területén. Elsősorban a jelenlegi országtest 19 megyéjének településeit kívánjuk bejárni, kistérségekre, régiókra bontva, amennyire csak lehetséges. Nyilvánvaló, hogy ez a programunk egy hosszú távú célt jelent, hiszen bejárni az ország területét több évet és több ezer kilométer megtételét jelenti. Az utazásainkat autóval és kisbusszal valósítjuk meg előre tervezett útvonalon. Az idő haladtával szeretnénk egy olyan érték katasztert, amely jelzi, hogy hol, milyen érték lelhető fel, hiszen ezek a rejtett építészeti kincsek legalább olyan értékes részei a kultúránknak, mint a már jegyzett műemlékek.

2. Település bejárás

    Az FME az országjárás során településeket keres fel és megtörténik az előzetes értékszemle, amelynek fő célja egy építészeti értékkép, amely láthatóvá teszi, hogy milyen építészeti kincsek találhatók az adott településen. Az érték kutató túra során képet kapunk az adott települések építészeti sajátosságairól, értékhalmazáról, értékességéről. Ez alapvetően meghatározza a következő lépéseket, hiszen már tudjuk, hogy miként tekintsünk az adott településre, hiszen van olyan hely, ahol sok érték van, de egyes helyeken kevésbé maradtak említésre méltó elemek, vagy egyáltalán nincs már semmi. A bejárást követően képet kapunk arról is, hogy milyen értékek a meghatározóak. Gondolunk itt a nemesi, polgári, népi és egyházi, valamint kegyeleti és ipari emlékekre is, de nem hagyjuk ki a természeti értékeket sem, hiszen számtalan parkkal, díszkerttel találkozhatunk, amelyek botanikai különlegességeket is rejthetnek.

3. Együttműködés

    Ez a pont sorsdöntő lehet az örökségek kezelése, jövőjük biztosítása során, hiszen az adott települések vezetőit keressük fel egy együttműködés felajánlásával, amelynek fő célja a helyi értékek védelme. Itt felvázoljuk, hogy milyen, értékek találhatók a településen és miért képviselnek értéket, ami helyi, illetve műemléki védelem alá helyezést indokolná. Ez a szó szoros értelmében sorsdöntő, hiszen, ha a helyi vagy országos politika nem áll az értékek védelme mögé, akkor semmit sem lehet elérni.

Együttműködést követő lépéseink

  1. Értékleltár készítése: település bejárása utcáról utcára
  2. Megjelölt értékek dokumentálása: felmérések, műszaki rajzok készítése, fotódokumentáció
  3. Dokumentumok átadása Polgármesteri Hivatalnak és tulajdonosoknak
  4. Értékvédelem: jogi háttér, szakmai anyagok átadása-rajzok, épületkezelési útmutató
  5. Tablókiállítás: helyi értékek bemutatása rajzokon és fotókon
  6. Publikálás: helyi és országos sajtóban, kiadványban

4. Értékleltár készítése

    Az értékleltár készítése az előzetes értékszemlét és az együttműködési megállapodást követi, amely a település alapos bejárását jelenti utcáról-utcára és házról-házra. Ebben a dokumentumban egy fotó szerepel az értékről a pontos cím és helyrajzi számmal együtt. Tulajdonképpen ez a dokumentum tartalmazza azokat az értékeket, amelyek felmérésre, majd helyi, illetve műemléki védettségre várnak. 

5.Megjelölt értékek dokumentálása

    Az elkészült értékleltár alapján történnek az értékek felmérései, amely során először szabadkézi, majd azt követően M=1:100-as léptékű műszaki rajzok (alaprajz és homlokzatrajzok, részletrajzok) születnek.  A szabadkézi rajzok vegyes technikával készülnek, amely a ceruza, tus és festék használatát jelenti. Ezekből a vegyes technikával készült rajzokból kerülnek fel a tablókra. Egy épületet három fő mér fel, hiszen kettő mér, a harmadik pedig írja a méreteket. A helyszínen fotó dokumentáció is készül, amely az értékek minden lehetséges részét hivatott megörökíteni. Az épületfelméréseket, dokumentálásokat építészmérnök hallgatók bevonásával szoktuk megvalósítani, akik széleskörű tapasztalatokat nyerhetnek egy-egy épület felmérése során, miközben hozzá járulnak a magyar épített örökségek megőrzési folyamatában. A felméréseket tavasszal, nyáron és ősszel (április, május, június, július, augusztus, szeptember) szoktuk végrehajtani, így több ütemben több települést és értéket is dokumentálhatunk.

6.Dokumentumok átadása

    Ez azt jelenti, hogy a dokumentált épületek szakrajzait, épületkezelési útmutatójukat és fotó általi dokumentációjukat átadjuk az adott Polgármesteri Hivatalnak és az érintett tulajdonosoknak egy A4-esösszefűzött formátumban. Ezzel segíteni kívánjuk a település Építéshatóságát, a tulajdonost és a műemlékvédelmi szerveket is, hiszen örökségünk védelme csak megfelelő szakmai útmutatással örökíthető meg méltó módon.

7.Értékvédelem

    Fontosnak tartjuk azt is, hogy az általunk megjelölt értékek jogi, vagyis helyi, illetve műemléki védettséget kapjanak. Ezért az általunk értékesnek vélt értékeket védelemre fogjuk felterjeszteni. Segítséget nyújtunk a településeknek a megfelelő Helyi építészeti és természeti értékek védelméről szóló rendelet kidolgozásában ás átadásában, hiszen ez teremti meg a jogi hátteret, vagyis a védés lehetőségét. Az országjáró túránkat követően félévente egy védési javaslatot fogunk átadni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH), amelyben az általunk műemléki védettségre érdemesnek vélt tételeket fogja tartalmazni. Amennyiben sürgető védési lépés szükséges, akkor azonnal jelzünk a KÖH-nek.

8.Tablókiállítás

    Az FME fontosnak tartja, hogy az általa felfedezett rejtett építészeti értékek bemutatásra kerüljenek, ezért az érintett települések helytörténeti tablókiállításának (70x100 cm-es színes) elkészítését is vállalja. Amennyiben van rá lehetőség, akkor ezt a síkbeli kiállítást egy térbeli anyaggal, vagyis makettekkel is kiegészítjük. Ez hosszú távon a kellő szemléletváltást eredményezheti, hiszen fontos, hogy a helyben élő fiatalok értékként tanulják meg településük kincseit, kulturális örökségeit.

9. Publikálás

    Egy év alatt minimum havonta egy utazást tervezünk, amelynek eredményéről a programról elnevezett digitális folyóiratunkban (SZÉP), fogunk folyamatosan beszámolni. A rejtett építészeti értékeket a kiadványon kívül a honlapunk fotótárában is közzé fogjuk tenni, hiszen az is célunk, hogy a társadalom felfigyeljen ezekre az értékekre. Természetesen egy adott munkánkat helyi, illetve országos médiában (sajtó, tv, rádió) is megpróbáljuk bemutatni.

 

Értéktár