Hogyan tegyük tönkre Budapestet?
Építsünk felhőkarcolókat! Ez ugye viccnek is rossz? Sajnos a rémálom valósággá válhat.
Az FME a napokban értesült arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2016. december 7-én jóváhagyta Budapest látképét, településképét jelentősen befolyásoló előterjesztést (iktatószám: FPH059 /1027 - 13 /2016), amely a kelenföldi Duna partot, pontosabban a Kopaszi-gátat érinti. "A módosítási javaslat legfőbb eleme egy 120 méteres toronyház elhelyezésének biztosítása." Véleményünk szerint a globális trendet követő döntéssel a történelmi városmag sírját ásták meg.
Kép forrása: www. parlament.hu
Budapestnek van egy sajátos építészeti világa és településképe, amelyet ezzel végérvényesen tönkre lehet tenni. A fővárosban a beépítési magasság tekintetében a Bazilika és az Országház adja a településképi súlypontot. Szakrális pont és a törvényhozó hatalom székhelye. Ha egy vagy akár több toronyház is felépül Budapesten, akkor a településképi súlypont felborul és az épület funkcionális üzenete is kiálltja, hogy a pénz, a tőke az úr - mindenek felett áll. A múlt építészei, várostervezői ügyeltek arra, hogy egy településen a szakrális, köz, illetve kereskedelmi és lakó funkciók jól felismerhetőek és elkülöníthetőek legyenek. Súlyukhoz mérten lettek megépítve, kialakítva, formálva ezzel az adott település építészeti arculatát. Mindennek megvolt a helye és rendje.
Jól tudjuk, hogy mi a további következménye az ilyen és ehhez hasonló beruházásoknak. Ha már egy van, akkor miért ne lehetne több is. Ez az általános válasz. Gombamód szaporodhatnak a magas toronyházak, amelyeket a jövőben nyílván nem iparterületeken vagy külvárosokban szeretnének felépíteni. Több mint valószínű, hogy a történelmi belváros kiemelt céltáblája lesz a befektetőknek, akik gátlástalanul csak és kizárólag a kinyerhető profitot fogják szem előtt tartani. Bontási hullámot indíthat el a folyamat.
Budapesten rendelkezésre áll elegendő fejlesztési terület. Egyetértünk a Magyar Patrióták Közösségének közleményével, miszerint a Bazilika és a Parlament 96 méteres magasságánál ne lehessen magasabb épületet építeni Budapesten. Ne felejtsük el, hogy hasonló toronyház Pécs történeti környezetében és tájképében milyen évtizedekig elhúzódó problémát jelentett. Az sem elhanyagolható, hogy ennek megoldására milliárdos forrás vált szükségessé. Az a félelmünk, hogy jelen eset sem végződne másképpen.
Turisztikai szempontból is kijelenthető, hogy más történelmi városokba sem a modern épületekért utaznak. Róma az Róma, Velence az Velence, Budapest az Budapest! Tehát ennek a tervezetnek hosszútávon a gazdaságot negatívan befolyásoló hatása is lehet. Egy jellegét vesztett építészetileg elkorcsosuló városra senki sem lesz kíváncsi. Az sem elhanyagolandó tény, hogy ilyen jellegű építészetnek semmi keresnivalója nincs az építkezési kultúránkban, ahogyan vidéken sincs szükség mediterrán, giccs házakra. Egy jól követhető, tiszteletben tartandó építészeti hagyománnyal rendelkezünk, amely a kultúránk szerves része. Ezt szem előtt kell tartanunk és ennek tudatában kell a városainkat, falvainkat bővíteni, fejleszteni. Ezt az irányvonalat tartjuk elfogadhatónak.
Budapestnek nincs szüksége toronyházakra!
FME