2020.07.22 18:18
A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete előszőr 2019 decemberében kereste fel a Jász- Nagykun-Szolnok megyében található Öcsöd nagyközséget. Ekkor csak véletlenszerűen látogattuk meg a település néhány utcáját, hiszen idő szűkében voltunk a Mezőberényből hazafelé vezető úton. Az első a Petőfi Sándor utca volt, ahol több érdekes, értékes és szép épületet láthattunk. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy milyen csodálatos polgári házat találtunk, amire nem számítottunk. Az igényesen megformált utcai homlokzattal rendelkező épület üresen, elhagyottan állt. Állapota azt sugallta, hogy még felújítható, megmenthető. Az ott élőket kérdeztük mit tudnak a házról, mi lesz a sorsa. Megdöbbenve hallgattuk, hogy a tulajdonos a lebontását tervezi. Ezt első utunkon ezt nem akartuk elhinni. 2020.07.21-én ismét felkerestük a települést, viszont most már az összes utcát bejártuk építészeti értékek felkutatása céljából. Eljutottunk a Petőfi Sándor utcába is. A község legszebb házának hűlt helyét találtuk. Az épületet elbontották az utolsó tégláig. Az utcában kérdeztük mi volt az oka. Ennyit mondtak: „kellett a hely a TSZ-nek”.
Ez az eset több kérdést felvet számunka, hiszen 2019 óta Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) és Településképvédelmi Rendelet (TKR) készült minden településen. Öcsödön az építészeti értékek közül mindösszesen 8 db épület áll helyi védelem alatt. Hogy fordulhat elő, hogy a többi építészeti érték nincs jegyezve? Miért nem állnak helyi védelem alatt? A tájegységnek sajátos építészeti világa van, amely fokozatosan eltűnik az ilyen házak elbontása által, ezért helyi védelem alá helyezésük alapvető fontosságú volna.
A települést bejárva a másik ami eszünkbe jut, hogy minden ingatlan tulajdonosnak kötelessége a jó karbantartás. Ha ezekre a házakra a tulajdonosoknak teljes felújításra nincs elegendő pénzük, akkor miért nem adják el, vagy miért nem végzik el a minimális állagmegóvási intézkedéseket? Sok esetben a cserepet lenne szükséges visszahúzni, a csapadékvizet megfelelően elvezetni. Így ezek az épületek időt nyerhetnének, míg olyan emberek tulajdonba kerülnének, akik megbecsülik és helyre tudják állatani. Számtalan ingatlanon látható az elhanyagoltság, viszont a településen alig találunk a hirdetésekben eladó házakat. Mire várnak ezek az ingatlan tulajdonosok? Miért kell megvárni, hogy egy ház teteje beszakadjon vagy kidőljön a fala? A tulajdonosi szemlélet hiánya ezt eredményezi. Ezzel nem csupán a helyi településképet roncsolja, de az országos építészeti értékeinket is elpusztítja. Sajnos vidéken a régi házaknak nincs értékük és megbecsülésük.
Amennyiben egy épületet lebontanak a legnagyobb baj még az is, hogy egy fotó dokumentáció sem készül, amely a helytörténeti anyagokba bekerülhetne. Ez pedig nem pénz kérdése. A minimális elvárható igény egy felmérési rajz és fotó dokumentáció készítése volna. Bontások által a házak nyomtalanul eltűnnek. Ha az FME nem fotózza le a fent említett épületet, ma már senki nem tudná mi állt ott.
A település jellegzetes háztípusa.
Ez természetesen nem csak Öcsödön figyelhető meg, hanem országos jelenség. Az ember szíve szakad meg akkor, amikor egy rendkívül értékes épület elpusztulását látja, hiszen egy olyan korszakot szemléltetnek, amikor még a művészeti ágak az építészet részei voltak. Ilyen házak soha többet nem fognak épülni.
Minden egyes értékes régi ház eltűnésével kulturálisan nem csak adott település, de az ország is szegényebb lesz. Öcsöd 19. és 20. századi épületei sajátos egyedi építészeti világot képviselnek. Megőrzésükre kiemelt figyelmet volna szükség fordítani.
FME
